Megtekintések: 0 Szerző: Changzhou Huake Polymers Co., Ltd. Közzététel ideje: 2024-08-28 Származási hely: Changzhou Huake Polymers Co., Ltd.
A kézi felrakási és permetező fröccsöntési eljárások során a gyantát jellemzően rétegekben hordják fel egy nyitott formára. Különösen a felpermetezési folyamat során a gyantát porlasztják és szórják, és néhány finom részecskék képződnek, amelyek lerakódnak a forma felületén. Mielőtt azonban a gyanta teljesen kikeményedne, a sztirol tovább párolog belőle, ami a sztirol koncentrációjának növekedéséhez vezet a műhely levegőjében. Ez nem csak a sztirol elvesztését eredményezi, hanem potenciális környezeti veszélyt is jelent. A rossz szellőzésű műhelyekben a sztirol koncentrációja a levegőben túl magasra emelkedhet, ami hosszú időn keresztül károsíthatja a környezetnek kitett kezelők egészségét. Ezért különböző országokban küszöbértékeket (TLV-k) határoztak meg a sztirol koncentrációjára a levegőben, jellemzően 8 órás munkanapokon és 40 órás munkahéten alapulva. Például az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is 100 g/m³-ben határozta meg a sztirol TLV-jét, míg Svédország 50 g/m³-re korlátozta.
Annak biztosítására, hogy a műhelylevegő sztirolkoncentrációja a megadott TLV alatt maradjon, fokozni kell a szellőzést. Ha azonban kizárólag a szellőztetésre hagyatkozik, télen csökkenhet a beltéri hőmérséklet, ami növeli a fűtési költségeket, ami döntő fontosságúvá teszi a poliésztergyantában lévő sztirol elpárolgásának csökkentését.
A korai alacsony illékonyságú gyanták csökkentették a sztirol elpárolgását azáltal, hogy kis mennyiségű paraffinviaszt adtak hozzá párolgásgátlóként. A kikeményedés során a paraffin vékony filmréteget képez a gyanta felületén, amely légzáróként működik. A paraffin hozzáadása azonban laminált anyagokban delaminációhoz vezethet.
A helyzet javítása érdekében további készítményeket fejlesztettek ki, amelyek magas és alacsony olvadáspontú paraffinokat kombináltak különféle polimerekkel, például poli(butilén-szukcináttal) és poli(butil-akriláttal). Ezenkívül egy párolgásgátló (például paraffin) és egy adhéziót elősegítő anyag kombinációját alkalmaztuk. A tapadást elősegítő anyag lehet két szénhidrogéncsoportot és legalább egy kettős kötést tartalmazó hidrofób éterek vagy észterek, valamint telítetlen izoprén és származékai, például lenolaj, dipentén és trimetilol-propán-diallil-éter. A paraffin tipikus adagolási szintje 0,05-0,5 tömeg% között van, míg a tapadás-fokozót 0,1-2 tömeg% mennyiségben adjuk hozzá.
Az inhibitorok hozzáadása mellett a következő módszerek alkalmazhatók a sztirol elpárolgása csökkentésére:
1. A sztiroltartalom csökkentése: A készítmény sztiroltartalmának csökkentésével a kikeményedési folyamat során elpárolgó sztirol mennyisége közvetlenül csökkenthető. Ezt általában más térhálósító monomerek vagy reakcióképes hígítószerek hozzáadásával érik el a gyanta teljesítményének megőrzése érdekében.
2. Végzáró technikák: Alacsony illékonyságú végzáró szerek bevezetése a gyantába csökkentheti a sztirol elpárolgását. Ezek a szerek kémiailag megkötik a sztirolt a polimer láncon belül, ezáltal csökkentve annak felszabadulását.
3. Magas szilárdanyag-tartalmú gyanták: A szilárd komponensek arányának növelése a gyantában csökkenti az illékony komponensek arányát, ezáltal csökken a sztirol elpárolgása. Ez a megközelítés jellemzően a gyantagyártási folyamatok fejlesztését igényli annak biztosítása érdekében, hogy a magas szilárdanyag-tartalmú gyanták továbbra is jó alkalmazási tulajdonságokkal és végtermékminőséggel rendelkezzenek.
4. Nanoanyagok hozzáadása: Nanoanyagok, például nanoszilícium-dioxid vagy nano kalcium-karbonát hozzáadása a gyantához a gyanta mikroszerkezetének megváltoztatásával gátolhatja a sztirol elpárolgását. Ezek a nanoanyagok növelhetik a gyanta viszkozitását és a térhálósodási sűrűséget, ezáltal csökkentve a sztirol migrációját.
5. A kikeményedési folyamatok javítása: A keményedési folyamatok optimalizálása, például alacsonyabb hőmérséklet és rövidebb kikeményedési idő alkalmazása csökkentheti a sztirol párolgását a kikeményedés során. Ezenkívül a sztirolmentes UV-kezelési eljárásokkal hatékonyan minimalizálható a sztirol elpárolgása.
A sztirol elpárolgása további csökkentése érdekében a folyamatfejlesztéseket is folyamatosan fejlesztik, a kézi felrakásos és permetezős fröccsöntési folyamatok fokozatosan áttérnek a zárt formázási technológiákra, például a gyantatranszferformázásra (RTM).